Bolívia délnyugati részén, az Andok hegyláncai között található a világ legnagyobb kiterjedésű sósíksága, a Salar de Uyuni. Ez a több mint 10 000 négyzetkilométeres terület nem csupán egy természeti látványosság, hanem egy olyan helyszín, amely minden érzékszervünket és térérzékelésünket próbára teszi.
A fehér sivatag születése
Körülbelül 40 000 évvel ezelőtt ezen a területen egy hatalmas őskori tó, a Minchin-tó terült el. Ahogy a klíma szárazabbá vált, a tó lassan kiszáradt, és két kisebb tavat, valamint két hatalmas sósivatagot hagyott maga után. A Salar de Uyuni ezek közül a nagyobb: becslések szerint 10 milliárd tonna sót tartalmaz, és vastagsága helyenként a 10 métert is eléri.
A síkság felszíne szinte teljesen vízszintes, a szintkülönbség az egész területen kevesebb, mint egy méter. Ez a tökéletes simaság tette lehetővé, hogy a NASA és más űrügynökségek a műholdak magasságmérőinek kalibrálására használják a területet.
A világ legnagyobb tükre
Bár a sivatag az év nagy részében vakítóan fehér és repedezett, az esős évszakban (januártól márciusig) varázslatos átalakuláson megy keresztül. Amikor egy vékony vízréteg borítja be a sósíkságot, az a világ legnagyobb természetes tükrévé válik.
Ilyenkor az égbolt tökéletesen tükröződik a földön, eltüntetve a horizontot. Aki ilyenkor ott sétál, úgy érezheti, mintha a felhők felett lebegne. Ez a vizuális illúzió teszi a fotósok és álmodozók paradicsomává a helyet, ahol a perspektíva megszűnik létezni.
Élet a semmi közepén: Flamingók és kaktuszok
Bár a környezet rendkívül zord – magas UV-sugárzás, ritka levegő és éjszakai fagyok –, a Salar de Uyuni nem élettelen. A síkság közepén található „szigetek”, mint például az Incahuasi-sziget, valójában ősi korallzátonyok maradványai, amelyeket ma több száz éves, óriási kaktuszok borítanak.
Emellett a terület fontos szaporodóhelye három dél-amerikai flamingófajnak, köztük a ritka James-flamingónak is. A hófehér só, a kék ég és a rózsaszín madarak látványa olyan kontrasztot alkot, amely semmi máshoz nem fogható a bolygónkon.
A jövő „fehér aranya”: A lítium
A Salar de Uyuni nemcsak turisztikai és esztétikai szempontból értékes. A sóréteg alatt hatalmas lítiumtartalékok rejtőznek. Becslések szerint itt található a világ ismert lítiumkészletének jelentős része (akár 50-70%-a). Mivel a lítium az elektromos autók és okostelefonok akkumulátorainak alapvető összetevője, Bolívia ezen pontja a modern technológia és a környezetvédelmi viták középpontjába került. A kérdés az, hogyan tudja az ország kiaknázni ezt a kincset anélkül, hogy elpusztítaná ezt a törékeny és egyedülálló ökoszisztémát.
