Ha valaki május utolsó hétfőjén a Gloucestershire-ben található Cooper’s Hill lábánál áll, egy olyan látványnak lehet tanúja, amely a józan ész minden szabályának ellentmond. Egy csapat elszánt felnőtt férfi és nő veti le magát egy szinte függőleges, egyenetlen, füves domboldalról, hogy utolérjenek egy guruló, kerek sajtot. Ez a Cooper’s Hill Cheese-Rolling and Wake, a világ egyik leghíresebb és legveszélyesebb hagyományos eseménye.
A gravitáció és a Double Gloucester küzdelme
A szabályok egyszerűek: a dombtetőről elgurítanak egy nagyjából 4 kilogrammos Double Gloucester sajtot, majd egy másodperccel később a versenyzők utánavetik magukat. A sajt akár a 110 km/órás sebességet is elérheti, így esély sincs arra, hogy valaki futva utolérje. A győztes az, aki először ér le a domb aljára – vagy szerencsés esetben elkapja a sajtot.
A lejtő dőlésszöge és a talaj egyenetlensége miatt a versenyzők nem futnak, hanem inkább bukdácsolnak, repülnek és gurulnak. A sérülések – kificamodott vállak, törött csontok, agyrázkódások – szinte garantáltak. Ennek ellenére a helyiek és a világ minden tájáról érkező turisták évről évre visszatérnek. A győztes jutalma? Maga a sajt, és az örök dicsőség a helyi kocsmákban.
Miért csinálják? A brit különcség pszichológiája
A sajtgurítás gyökerei a homályba vesznek: egyesek szerint pogány rituálé volt a tél elűzésére, mások szerint a legeltetési jogok fenntartásának módja. De a valódi válasz a brit karakterben rejlik. Az Egyesült Királyságban komoly hagyománya van az úgynevezett „eccentricity”-nek, vagyis a különcségnek.
A britek imádják az olyan versenyeket, amelyek nem veszik magukat túl komolyan, de maximális elköteleződést igényelnek. Ott van például a lábujj-birkózás (Toe Wrestling), a mocsári búvárkodás (Bog Snorkelling) vagy a Shin-kicking (sípcsont-rúgás), ahol a versenyzők szalmával tömik ki a nadrágjukat, és addig rúgják egymás lábát, amíg valaki fel nem adja. Ezek a sportok a közösségi összetartozásról, a humorról és arról a büszkeségről szólnak, hogy „mi ezt is megtehetjük, mert miért ne?”.
Sajt és szabályozás: A hagyomány túlélése
2010-ben a hatóságok hivatalosan törölték az eseményt a biztonsági kockázatok miatt. Mit tettek a helyiek? Megszervezték „illegálisan”. A rendőrség tehetetlen volt a tömeggel szemben. Még az is előfordult, hogy a sajtgyártót megfenyegették: ha sajtot ad a versenyhez, felelősségre vonják a sérülésekért. Erre a közösség egy könnyű habszivacs sajttal válaszolt egy évig, de a tiltakozás akkora volt, hogy végül visszatértek az igazi, kemény sajthoz.
A globális vonzerő
A közösségi média korában ezek a bizarr események világhírűvé váltak. Ma már nem ritka, hogy amerikaiak, japánok vagy ausztrálok nyerik meg a gloucestershire-i futamot. A nyugati világ számára ezek a fesztiválok jelentik az ellensúlyt a sterilebbé váló, szabályozott hétköznapokkal szemben. Itt nincs szükség drága felszerelésre vagy technológiára – csak egy adag bátorságra, egy kis őrültségre és a sár szeretetére.
A sajtgurítás üzenete egyszerű: az élet néha fájdalmas, kaotikus és érthetetlen, de ha egy guruló sajt után veti magát az ember, legalább jól szórakozik közben.
