A legtöbbünk számára a Föld forgása olyan természetes, mint a légzés: észre sem vesszük. Pedig ebben a pillanatban is körülbelül 1670 km/h-s sebességgel száguldunk a saját tengelyünk körül az egyenlítőnél. De mi történne, ha valaki hirtelen megnyomná a „szünet” gombot a bolygónkon? A válasz nem egy csendes megállás, hanem egy apokaliptikus eseménysorozat.
A tehetetlenség törvénye: minden repülni kezd
Ha a Föld hirtelen megállna, a rajta lévő tárgyak és élőlények nem tennék ugyanezt. A tehetetlenség miatt minden, ami nincs szilárdan a kőzetlemezhez rögzítve – autók, épületek, óceánok és mi magunk is –, az eredeti 1600 km/h-s sebességgel repülne tovább kelet felé. Ez olyan hatást keltene, mintha egy száguldó autóban ülve hirtelen a falnak csapódnánk, csak éppen biztonsági öv nélkül. A testünk gyakorlatilag szuperszonikus lövedékké válna.
Szuperszonikus szelek és globális cunamik
Nemcsak a tárgyak, hanem a légkör is mozgásban maradna. A megállás pillanatában olyan erejű szelek söpörnének végig a felszínen, amelyek messze meghaladnák a valaha mért legerősebb hurrikánok erejét. Ezek a szelek képesek lennének letépni a földfelszínről a talajt és az erdőket is.
Ezzel párhuzamosan az óceánok is továbbmozdulnának. Mivel a Föld forgása miatt kialakuló centrifugális erő tartja a vizet az egyenlítőnél, a forgás megszűnésével a víztömeg elindulna a sarkok felé. Ez gigantikus, kilométer magas cunamikat eredményezne, amelyek pillanatok alatt elnyelnék a part menti városokat.
Féléves nappalok és éjszakák
Ha túléljük a kezdeti fizikai sokkot, egy újabb kihívással néznénk szembe: az időérzékelésünk teljes összeomlásával. Mivel a bolygó nem forogna a tengelye körül, de a Nap körüli pályáján tovább haladna, egyetlen „nap” (a napfelkeltétől a napnyugtáig) pontosan egy évig tartana. Ez azt jelenti, hogy 6 hónapig perzselő forróság és vakító fény lenne, amit 6 hónapig tartó fagyos, sötét éjszaka követne. A mezőgazdaság és az ökoszisztémák szinte azonnal összeomlanának.
Eltűnő mágneses mező
A Föld mágneses mezejét a folyékony vasmag forgása generálja (ez a dinamó-effektus). Ha a forgás megállna, a védőpajzsunk gyengülni kezdene vagy megszűnne. Ennek következtében a Napból érkező gyilkos kozmikus sugárzás akadálytalanul érné el a felszínt, végleg lakhatatlanná téve a bolygót az élet legtöbb formája számára.
Van-e esély a túlélésre?
A tudósok szerint az egyetlen hely, ahol minimális esély mutatkozna a túlélésre, a sarkvidékek közelében lenne, ahol a forgási sebesség eleve lassabb volt. Itt a tehetetlenségi erő nem repítene el minket olyan brutálisan, de a klímaváltozás és a sugárzás elől itt sem lenne menekvés.
Szerencsére a csillagászok megnyugtatnak: nincs olyan ismert erő az univerzumban, amely hirtelen képes lenne megállítani egy bolygót. A Föld forgása ugyan lassul (évszázadonként kb. 2 milliszekundumot), de még több milliárd évig biztonságban élvezhetjük a megszokott 24 órás ciklusunkat.
