Amikor a „robot” szóra gondolunk, általában kattogó fogaskerekek, fémvázak és elektromos áramkörök jutnak eszünkbe. A Vermonti Egyetem és a Tufts Egyetem kutatói azonban 2020-ban valami olyat alkottak, ami alapjaiban írta felül ezt a definíciót. Létrehozták a xenobotokat – a világ első „élő robotjait”, amelyeket nem gyárban szereltek össze, hanem békasejtekből „terveztek” meg egy szuperszámítógép segítségével.
Sejtekből épített szoftver
A xenobotok nevüket a dél-afrikai karmosbéka (Xenopus laevis) után kapták. A folyamat során a kutatók őssejteket vettek a békaembriókból, majd ezeket szétválasztották bőr- és szívizomsejtekre. Egy mesterséges intelligencia által futtatott algoritmus több ezer lehetséges formát szimulált, hogy megtalálja azt a konfigurációt, amely képes egy meghatározott feladat elvégzésére – például a célirányos mozgásra.
A kiválasztott terv alapján a tudósok mikroszkóp alatt, apró csipeszekkel és elektródákkal formázták meg az élő sejttömeget. Az eredmény? Egy milliméternél is kisebb lény, amely nem békaként viselkedik, hanem egy programozott biológiai gépként. A bőrszeletek adják a „vázat”, míg a szívizomsejtek összehúzódásai biztosítják a „motort”, amivel a xenobot képes előrehaladni.
A biológiai gép előnyei
Miért van szükségünk élő robotokra, ha a fémből készültek már ilyen fejlettek?
- Öngyógyítás: Ha egy xenobotot kettévágnak, a sejtek természetes regenerációs képessége révén egyszerűen összeforr, és folytatja a munkáját. Egy okostelefon vagy egy Mars-járó ilyesmire képtelen.
- Lebomló technológia: Amikor a xenobot „üzemideje” (tápanyagkészlete) lejár – általában egy hét után –, egyszerűen elpusztul és biológiailag lebomlik. Nem hagy maga után elektronikai hulladékot vagy mikroműanyagot.
- Biztonság az emberi testben: Mivel szerves anyagból állnak, a jövőben képesek lehetnek gyógyszert szállítani közvetlenül egy daganathoz, vagy kitakarítani a koleszterint az erek faláról anélkül, hogy mérgező reakciót váltanának ki.
A sokkoló fordulat: Kinematikai reprodukció
2021-ben a projekt még elképesztőbb fordulatot vett. A kutatók megfigyelték, hogy ha a xenobotokat egy olyan környezetbe helyezik, ahol szabadon lebegő békasejtek vannak, a robotok elkezdték „összeterelni” ezeket a sejteket. A „szájukban” (egy MI által tervezett C-alakú mélyedésben) összegyűjtött sejtekből pár nap alatt újabb, működő xenobotok fejlődtek ki.
Ez a kinematikai reprodukció – egy olyan szaporodási forma, amelyet korábban soha nem figyeltek meg az élővilágban. Nem ivaros vagy ivartalan szaporodásról van szó, hanem arról, hogy egy szervezet mozgás útján építi meg a saját utódját a környezetében található alapanyagokból.
Etikai aggályok: Hol végződik a gép és hol kezdődik az élet?
A xenobotok létezése komoly morális kérdéseket vet fel. Ha egy MI tervezi meg az élőlény formáját, és mi határozzuk meg a funkcióját, akkor az illető lénynek vannak-e „jogai”? Mi történik, ha ezek a biológiai gépek kikerülnek a laboratóriumból és elkezdenek önállóan fejlődni? Bár a xenobotok jelenleg ártalmatlanok és nem rendelkeznek idegrendszerrel (tehát nem éreznek fájdalmat), a technológia fejlődése elvezethet a tudatos, szintetikus élőlények létrehozásához is.
