Mindkettő kifejezetten hideg, de melyik a hidegebb?
Az Északi- és a Déli-sark a leghidegebb hely a Földön. Azonban bármilyen hasonlónak is tűnnek ezek a területek, az egyik sokkal jegesebb, mint a másik.
Az Északi-sark és a Déli-sark is hideg, mivel a bolygó tetején és alján elhelyezkedő helyzetük miatt nem kapnak közvetlen fényt a Naptól. Mindkét helyen a Nap mindig alacsonyan pihen a horizonton, még a nyár közepén is. A telelésük során a nap annyira a horizont alatt fekszik, hogy hónapokig fel sem kel.
Ezenkívül a jég és a hó fehér felülete a sarkoknál erősen tükröződik. Ez azt jelenti, hogy az őket érő napfény energiájának nagy része visszaverődik az űrbe, és a levegőt viszonylag hűvösen tartja e felületek felett.
A Woods Hole Oceanográfiai Intézet szerint ezek a tényezők mindkét póluson kifejezetten hideget okoznak, de a Déli-sark lényegesen hidegebb marad, mint az Északi-sark. Az éves átlaghőmérséklet az Északi-sarkon mínusz 40 Celsius-foktélen és 0 C nyáron. Ezzel szemben a Déli-sarkon az átlagok jóval fagyosabbak, az éves átlaghőmérséklet télen mínusz 60 C, nyáron pedig mínusz 28 C .
Sarkvidék kontra Antarktisz
A fő ok, amiért a Déli-sark hidegebb, mint az Északi-sark, a köztük lévő fő különbségben rejlik. “Az Északi-sark egy óceán, a Déli-sark pedig egy kontinens” – mondta a Live Science-nek Robin Bell, a Columbia Egyetem New York-i Lamont-Doherty Föld Obszervatóriumának poláris tudósa.
Az Északi-sark egy szárazfölddel körülvett óceán. Az Antarktisz egy óceánnal körülvett szárazföld. A víz lassabban hűl és melegszik, mint a szárazföld, ami kevesebb szélsőséges hőmérsékletet eredményez. Még akkor is, ha a Jeges-tengert jég borítja, vizeinek viszonylag meleg hőmérséklete mérsékli az éghajlatot, így az Északi-sarkvidék melegebb marad, mint az Antarktisz.
Ezenkívül, míg az Északi-sark a tengerszinten fekszik, az Antarktisz a legmagasabb kontinens, átlagosan 2300 méter magassággal. Minél magasabbra megy, annál hidegebb lesz.
Melyik részen van több jég?
Mind az Északi-, mind a Déli-sarkon a jégtakaró az év során változik, a hosszú, sötét télen növekszik, a fényes, egyre forróbb nyarakon pedig megolvad.
A jégtakaró változásának nagy része az északi és a déli sarkon egyaránt a tengeri jégnek köszönhető, amely az óceán felett úszik. Mivel az Északi-sarkot szinte teljesen körülveszi a szárazföld, az ott kialakuló tengeri jég nem olyan mozgékony, mint az Antarktiszon a tengeri jég. Mint ilyenek, az északi-sarkvidéki tengeri jégtáblák nagyobb valószínűséggel közelednek egymáshoz, és az északi-sarkvidéki tengeri jeget általában 2-3 m vastagságúvá teszik, mint az antarktiszi tengeri jég, amely körülbelül 1-2 méter vastag, az angol National Snow & Ice Data Center szerint (NSIDC).
Az északi-sarkvidéki tengeri jég átlagosan eléri a 2,5 millió négyzetmérföldet (6,5 millió négyzetkilométert), a maximális kiterjedését pedig a 6 millió négyzetmérföldet (15,6 millió négyzetkilométert). Összehasonlításképpen, az antarktiszi tengeri jég átlagosan kisebb, 1,2 millió négyzetmérföldes (3,1 millió négyzetkilométer) és nagyobb maximális kiterjedése 7,2 millió négyzetmérföld (18,8 millió négyzetkilométer).
Átlagosan azonban kétségtelen, hogy a Déli-sarkon több jég található, mint az Északi-sarkon. Ennek az az oka, hogy a Déli-sarkon a tengeri jégen kívül szárazföldi jég is található – az Antarktiszon található jégtakaró akár 3 mérföld (4,8 km) vastagságú, és körülbelül 5,3 millió négyzetmérföldet (13,7 millió négyzetkilométert) fed le.
Összességében az Antarktiszon található a világ jégállományának körülbelül 90%-a.
A sarkokon lévő jég mennyiségével kapcsolatos vizsgálatok kimutatták, hogy az elmúlt 30 évben drámaian csökkent a sarkvidéki nyári tengeri jég vastagsága és kiterjedése is. Ez összhangban van a felmelegedő sarkvidék megfigyeléseivel.
“Az északi-sarkvidéki és grönlandi jég gyorsan csökken elsősorban a globális felmelegedés miatt” – mondta Bitz a Live Science-nek. “És a sarkvidéki tengeri jégterület csökkenése még inkább felmelegedést okoz, felerősítve a felmelegedést, ami elindítja a jégveszteséget.”
