A mai mongolok egyáltalán meg szeretnék találni?
Dzsingisz kán egyesítette a mongolokat, és egy hatalmas birodalmat hozott létre, amely a Csendes-óceántól a mai Ukrajnáig terjedt 1227-ben bekövetkezett haláláig, utódai pedig még több területet hódítanának meg.
De, hol van eltemetve ez a karizmatikus vezető? Van-e olyan monumentális sírja, mint az ókori egyiptomi fáraók számára épített piramisok, vagy olyan mauzóleuma terrakotta harcosokkal, mint amilyet Kína első Qin császárának építettek?
A válasz az, hogy Dzsingisz kán sírjának helye ismeretlen, és nem valószínű, hogy hamarosan megtalálják. Sőt, vannak Mongóliában olyanok is, akik inkább azt szeretnék, ha soha nem találnák meg, mivel manapság néhányan szinte vallásos tisztelettel tekintenek Dzsingiszre.
A sír, bárhol is legyen, nagyon fontos a mongóliai emberek számára, szinte vallásos felhangokkal”.
Az egyik lehetőség az, hogy Dzsingisz kánt Mongólia keleti Khentii tartományában temették el, ahol született. “Azt hiszem, a sír a hegyekben van Khentii tartományban” – mondta Nancy Steinhardt, a Pennsylvaniai Egyetem Penn Múzeum kelet-ázsiai művészetének professzora a Live Science-nek egy e-mailben. “Nem hiszem, hogy egyhamar megtalálják” – tette hozzá.
A korabeli források nagyrészt hallgatnak arról, hogy hol van Dzsingisz kán sírja, vagy hogyan nézett ki. “Nincs történelmi vagy régészeti feljegyzés, amely leírná ennek a sírnak a fizikai megjelenését” – írta egy kutatócsoport a PLOS One folyóiratban 2014-ben megjelent tanulmányában A kutatók műholdfelvételek segítségével keresték fel a sírt, és a műholdas felmérés számos régészeti maradványt azonosított, Dzsingisz kán sírját azonban nem.
“A mongolok titkos története”, egy névtelenül írt mongol feljegyzés, amely valamivel Dzsingisz kán halála utánról származik, de ez sem tesz említést a sírjáról. Csak annyit ír, hogy 1227-ben “felment a mennybe”.
A szöveg azonban kijelenti, hogy Dzsingisz kán erősen érzett Burkhan Khaldun iránt, egy szent hegy Khentii tartományban. A szöveg szerint Dzsingisz korai életének egy pontján a hegy domborzatát használta, hogy megszökjön az őt üldöző ellenségek elől. A szöveg idézi Dzsingisz kánt, aki azt mondta, hogy “minden reggel áldozok Burkhan Khaldunnak, minden nap imádkozom hozzá: utódaim leszármazottai emlékezzenek erre, és hasonlóképpen cselekedjenek!” Dzsingisz kán e hegy iránti affinitása felveti a kérdést, hogy ott temették-e el, de eddig nem találtak sírt.
Amikor 67 éves kora körül meghalt, Dzsingisz kán és hadserege a tangutok nevű csoport elleni hadjáraton volt a mai Kína északnyugati részén, és ez megnehezíthette holttestének Mongóliába való visszajuttatását – írta Frank McLynn történész könyvében. Dzsingisz kán: Az ember, aki meghódította a világot (Bodley Head, 2015). Körülbelül 311 mérföldre (500 kilométerre) lehetett a mai mongol határtól. A mongolok ekkor még nem ismerhették a balzsamozási technikákat, és kénytelenek voltak máshol eltemetni Dzsingisz kánt. mert nem tudták eljuttatni a holttestét Mongóliába, mielőtt lebomlott volna – írta McLynn. Lehetséges, hogy Dzsingisz kán maradványai és sírja az északnyugat-kínai Ordos régióban található – írta McLynn.
Marco Polo állításai
Marco Polo velencei felfedező, aki 1254 és 1324 között élt, és körülbelül 17 évet töltött Kínában, a „Marco Polo utazásai” című könyvében mondta, hogy 20 000 embert öltek meg, akik tudtak a sír helyéről, hogy titokban tartsák helyét. Polo történeteit egy Rustichello da Pisa nevű író rögzítette a könyvben, és a könyv 1300 körül jelent meg.
Míg Polo állításait a Dzsingisz kánról szóló történetekben megismételték, Polo évtizedekkel Dzsingisz kán halála után írta. Emellett Polo számos más állításának pontossága például, hogy Kublaj kán, Dzsingisz kán unokája nevezte ki Polót tisztségviselőnek a mai történészek vita tárgyát képezi. Így nem tudni, hogy Polo Dzsingisz kán sírjáról szóló beszámolója igaz-e.
