A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, ezen a napon Jézus feltámadására emlékezünk. Viszont, a vallásos szövegben sehol sem találunk utalást nyulakra, vagy színes tojásokra.

A nyúl, mint húsvéti szimbólum elsőnek Németországban vált hagyománnyá a 16. században, és innen terjedt át hozzánk is Magyarországban a 19. században.
A legenda szerint húsvét napján az emberek a Hold felszínén egy nyúl képét vélték látni, mind emellett az ókorban a nyulat és a tojást a termékenység szimbólumaként használták.

Az ókorban a germánok a nyulat a tavasz istennőjének, azaz Eostra hírnökének tartották számon, akinek a tavaszi napéjegyenlőség idején ünnepségeket rendeztek a tiszteletére. A legenda szerint az istennő nyuszi képében tisztelgő hírnök a jó gyerekek láttán színes tojásokat tojt maga után, amiket a gyerekek összeszedtek.

Egy másik érdekes legenda szerint, ami megmagyarázza, a „nyuszitojásokat” Eostra istennő egyik galambját büntetésképpen nyúllá változtatta, viszont tojásrakó képességét megőrizte, aki színes tojásokkal köszönte ezt meg az Istennőnek.

A nyúl és a tojás a kereszténység elterjedését követően is megtartotta az új élet és a termékenység szimbolikáját.